Hová tart az Android? A nyitottság illúziója

Az Android 4.4 (KitKat) elsőre látszólag nem nagy előrelépés, de jelentősége mégis nagy a platform életében. Érzésem szerint a Google ezzel a verzióval gyártópartnerei és a felhasználók számára is világosan kijelölte, milyen utat fog követni a jövőben: ideje neki is pénzt csinálnia az Androidból.

 Android 4.4: a Google marka erősebben fog

Már két hete az Android 4.4 dübörög a telefonomban. Igazából a dübörgésnél keresve se találhatnék rosszabb kifejezést, hiszen pont ellenkezőleg, szép csöndben, zökkenőmentesen üzemel. Az Android 4.1-ben megkezdett „Project Butter”, a Google keresztes háborúja az iOS-hez hasonlóan folyamatos, gördülékeny felhasználói felület létrehozásáért minden újabb verzióval közelebb kerül a végcéljához – ezúttal is érezhető némi gyorsulás. Azonban az Android 4.4 nem a felhasználói élményt érintő nagyobb változások miatt érdekes, inkább amiatt, mert világosan kijelöli az Android platform jövőjét: a Google visszaveszi az irányítást. A gyárilag Android 4.4-et futtató Nexus 5 kivételével látszólag egyik eszközre sem érkezett meg az új Google Experience Launcher: az az eleme az Android rendszernek, amely meghatározza az asztal és a menürendszer arculatát. Azonban az új, KitKat frissítéssel érkező Google Search app kódjában ott lapul hozzá minden, csupán nem került aktiválásra. Egy további kis fájl letöltésével és futtatásával azonban az én Nexus 4-esemen is pillanatok alatt életre kelt az új felület. Íme, a konspirációs elméletem: hamarosan mindenki, akinek Android 4.1-nél újabb a telefonján futó Android elérheti majd a „Google élményt” aktiváló appot a Play Store-ból. Akkor, pedig viszlát a gyártók által gondosan saját arculatára formált kezelőfelületeknek, jöhet a gondosan a Google céljai szerint felépített UI. Egy másik új jövevény is megjelent a mobilomon: az alap üzenetküldő alkalmazás helyett egyszercsak erélyesen azt javasolta a telefonom, jobb lesz nekem, ha áttérek a Google Hangouts szolgáltatásának használatára. Lassan semmi nem marad az eszköz fő funkciói közül, amit ne egy-egy Google szolgáltatás fedne le. Két részes írásomban annak próbálok utána járni, mi is történik az Androiddal és miért fontos ez a Google-nek…

Nyílt platform? Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak!

Az Android egy nyílt platform, mindig is ez volt a Google kommunikációjának középpontjában. Tény, hogy szabad szoftver és nyílt a forráskódja, de a Google valójában az utóbbi időben egyre erősebben fogja a gyeplőt. Ez üzleti szempontból teljesen érthető is. Mikor anno az Androidot bejelentették a Google egy kényelmetlen pozícióból akart kitörni: gyakorlatilag nem volt semmilyen saját mobilos felülete a nagy mobilforradalom hajnalán. A cég vezetői előtt az a rémkép lebegett, hogy mindenki iPhone-t vesz, az Apple pedig bármikor egy huszárvágással kizárhatja őket a platformjáról. Ebben a helyzetben logikus megoldásnak tűnt az Android felkarolása és minél nyíltabbá tétele, így nyerve meg a gyártópartnereket és azokat, akiket zavart az iOS „gondozott kertecske magas falakkal körülvéve” filozófiája. A Google mobil jelenlétet akart bármi áron és a mutatvány nem várt siker hozott. Az Android ma magasan a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező mobil operációs rendszer (80% felett), és a Google számára mára fontosabbá vált ennek a ténynek a kihasználása, mint a platform részesedésének további agresszív növelése. A keresőóriás vezetőinek két égető kérdésre kellett választ találnia: hogyan akadályozzák meg, hogy valaki az Android nyílt forráskódjára építve egy új rendszerrel álljon elő és megnyerje magának a felhasználókat, valamint, hogy hogyan tudja monetizálni az Android robbanásszerűen megnőtt felhasználói táborát. Mindkettőre félmegoldások születtek, de mivel nincsen direkt vonalunk Mountain View-ba, az alábbi fejtegetések mind külső elemzők és szakújságírók véleményeire épülnek. A Google nem szokta megosztani hosszú távú stratégiai terveit a nagyközönséggel, legfeljebb vízióit.

Mindent szabad, eltekintve attól, hogy nem

Az Android átalakításának (forkolás) veszélyétől nem alaptalanul tartottak a Google-nél, hiszen pont ezt tette az Amazon a különböző Kindle Fire tabletek esetében, valamint a kínai piacon is az Androidra épülő saját rendszerek tarolnak igazán (pláne, hogy ott a Google legtöbb szolgáltatása államilag eleve korlátozva van). Amennyiben egy cég kellő fejlesztési kapacitással és szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a Google szolgáltatásainak életképes alternatívát kínáljon, alapvetően semmi nem áll útjában, hogy létrehozza a saját Android változatát, teljesen „Google mentesítve”. Az Amazon egy online szolgáltatásokra és tartalmakra építő vállalat, hatalmas tapasztalattal a felhős megoldások területén, így ez járható út volt számára a Fire operációs rendszer megalkotásakor, hiszen rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal. Az Androidos gyártók nagy része – Samsung, LG, Asus, HTC, Motorola – azonban kissé sután mozog az online szolgáltatások világában, így vigyázniuk kell, hogy a Google által felállított szabályok szerint játszanak. De hogyan is működnek ezek a szabályok? A Google kezében van egy aduász, ha a gyártópartnerek kordában tartásáról van szó: a fő Google szolgáltatások egyáltalán nem nyílt forráskódúak, így aki nem kap engedélyt használatukra, az többek között Play Store, Gmail és Gmaps appok nélkül lesz kénytelen árulni Androidos eszközeit. Márpedig ezek nélkül az Andorid nem sokat ér, különösen igaz ez a Play Store-ra: ahogy a híres indián bölcsesség tartja, minden mobil platform csak annyira jó, amennyire a rá elérhető appok.

Androidot forkolni = huszonegyre lapot húzni

Az Android Open Source Project (AOSP) tartalmazza az Android OS nyílt részeit. Ide tartozik eredetileg pl. a kereső, a zenelejátszó, a naptár, a billentyűzet, a kamera, a galéria, és az üzenetküldő is. Ami igazán izgalmas a fenti felsorolásból, hogy az abban szereplő alkalmazások legújabb verziói közül EGYIK SEM tartozik többé az AOSP elemek közé. Az elmúlt év során a Google ezekből szépen befagyasztotta az AOSP verziók fejlesztését, és már nem nyílt forráskódú alkalmazásként építgeti őket tovább. A régi AOSP verziót ugyan mindenki szabadon használhatja tovább, de ezek már egy év után olyan elavultnak kezdenek hatni, hogy egy komoly gyártó nem kockáztathatja meg, hogy termékében módosítatlanul hagyja őket. Így egy gyártó vagy saját megoldást kínál a felhasználóinak – ami költséges fejlesztéssel jár és kicsi a valószínűsége, hogy a végeredmény hasonló felhasználói élményt nyújt majd, mint a Google verziója -, vagy vigyáz rá, hogy megkapja a szükséges engedélyeket a keresőóriástól a szolgáltatásai használatához. Ezt az engedélyeztetési procedúrát a Google kompatibilitási vizsgálatnak hívja, de nyílt titok, hogy automatizált tesztek mellett különböző nem nyilvános megegyezések és vállalások is a részét képezik a megegyezéseknek. Ezt az engedélyt akkor is egyből megvonja a Google, ha az illető gyártó bármilyen forkolt Android verzióval kezd készülékeket árusítani. Intő példa az Acer esete: mikor a tajvani cég a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba Aliyun elnevezésű, Android alapokra épülő operációs rendszerével akart eszközöket kínálni a Google egyből erélyesen terelte vissza a szerinte helyes útra. Az Acer nem kockáztathatta, hogy többet ne szállíthasson saját márkaneve alatt Google szolgáltatásokkal eszközöket.

Az az Androidos gyártó, aki nem kap engedélyt a Google appok használatára szinte biztos bukásra van ítélve a nyugati piacon…

Az az Androidos gyártó, aki nem kap engedélyt a Google appok használatára szinte biztos bukásra van ítélve a nyugati piacon – ez alól jelenleg az egyetlen kivétel az Amazon.  A gyártók számára a Google ravasz módon kizárta azt a lehetőséget, hogy fokozatosan átálljanak egy saját fejlesztésű Android verzióra: ha elkezdenek saját, forkolt Android verzióval árulni eszközöket, már mondhatnak is búcsút a Google szolgáltatásoknak a többi általuk kínált készülék esetében is. Ez itt mindent vagy semmit játék, aki kicsit is kidugja a lábát az ajtón, annak a Google egy erőteljes lökéssel segít kitalálni.

Google appok: se veled, se nélküled

A Google szolgáltatásokkal a nagy gyártók viszonya nagyon ambivalens: egyrészről a Google nagyon profi, online, felhő alapú megoldásai az iparág legjobbjai, így versenyelőnyt jelentenek termékeik számára.

Az Android igazán akkor nyújt kiemelkedő felhasználói élményt, ha a Google Appok is járnak hozzá.

 

Másrészt ma, amikor hardware-t gyártani már sokkal kevésbé vonzó üzleti modell, mint szolgáltatni és tartalmat nyújtani, hátrány is, hogy ezt a szerepet szinte teljesen a Google tölti be eszközeiken. Szinén tarthatnak attól is, hogy a vásárlók valójában a Google-höz kötődnek, nem pedig hozzájuk. Ezt saját élményeim is alátámasztják: az ASUS által gyártott Nexus 7-es tabletemről pár gombnyomással költöztek át adataim, appjaim, beállításaim az LG-től származó Nexus 4-es telefonomra Google profilomon keresztül. Gyakorlatilag nem is tudatosul bennem, hogy ASUS vagy LG terméket használok: Android 4.4 fut mindkettőn. A nagyobb gyártók természetesen próbálnak saját szolgáltatásokat kínálni vásárlóiknak, de ezek ritkán nyújtanak a Google-éhez fogható felhasználói élményt. A másik módszerük arra, hogy megkülönböztessék magukat, hogy átszabják az Android kezelőfelületét – általában sajnos csak rontva annak eredeti használhatóságán és esztétikáján. Sok elemző szerint ezek a saját szolgáltatások amolyan „B” tervként is szolgálnak a nagy gyártók számára: ha váratlanul megromlana viszonyuk a keresőóriással, akkor is lesz mit kínálniuk vásárlóiknak.

 

A Google a fejlesztőket is arra motiválja, hogy csak az általa kanonizált Android vonalra fejlesszenek. A Play Services szintén részét képezi a Google Apps csomagnak (a Play Store—on keresztül frissül), így azoknak, akik nem kapnak engedélyt a csomag használatára az ebben szereplő funkciókról is le kell mondaniuk. A fejlesztést megkönnyítő Google API-k használata – amelyek segítségével a keresőóriás szolgáltatásaihoz lehet kapcsolni az appokat – a Play Services meglétét igénylik (ide tartozik a Google Maps API, Google Cloud Messaging, Location APIs). Ha egy fejlesztő olyan Android verzióra akar fejleszteni, amelyen nem elérhető a Google Play Services, a fenti API-kat sem tudja teljes körűen használni, és ez rengeteg plusz munkát okoz számára. Az Amazon pl. a Nokia térkép szolgáltatásait licenszeli a Fire rendszerhez, hogy a fejlesztőknek alternatívát kínáljon a Google Maps helyett, ám ennek integrálása egy appba a fejlesztő részéről extra erőforrás ráfordítást igényel – amíg ezt nem teszi meg, alkalmazása nem fog rendesen működni Fire-ön. A Google célja, hogy minél könnyebb legyen fejleszteni a hivatalos Android verzióra és minél nehezebb a nem hivatalosokra.

Mindent a felhasználókért tettem!

A fentiek gonosz keresztapaként festik le a Google-t, aki erőfölényével visszaélve utasítgatja az Androidos gyártókat. A történet a Gyűrűk Urára emlékeztet: Szauron kiosztja a királyoknak a mágikus hatalommal bíró gyűrűket, majd csalárdul szolgáivá teszi őket. Azonban, ha nem a gyártók, hanem a felhasználók szemszögéből nézzük a dolgot, egészen más képet is láthatunk. A vállalat azzal, hogy az Andoridból egyre több elemet emel át saját neve alatt futó alkalmazásai közé valójában azt is biztosítja, hogy minden felhasználó részesülhessen az igazi Google féle Android élményben. Ha a Play Store-ból letölthetjük a rendszer legújabb elemeit, akkor nem kell többé várnunk a gyártók sokszor nehézkes – vagy soha meg sem történő – frissítéseire, ráadásul könnyedén megszabadulhatunk a gyártók sokszor gyengébb helyettesítő megoldásaitól.

A fő gond a gyártói módosításokkal és alkalmazásokkal, hogy általában nem valós felhasználói igény miatt kerülnek a rendszerbe a Google eredeti megoldásai helyett vagy mellé, hanem marketing céloktól vezérelve…

A fő gond a gyártói módosításokkal és alkalmazásokkal, hogy általában nem valós felhasználói igény miatt kerülnek a rendszerbe a Google eredeti megoldásai helyett vagy mellé, hanem marketing céloktól vezérelve: a gyártó azt szeretné, ha az ő ökoszisztémáját kezdené használni a vásárló, az ő brandjéhez kötődne. Sajnos ez jelenleg jellemzően a „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk” szinten valósul meg, hiszen ezeknek a gyártóknak nem a szolgáltatások fejlesztése a fő kompetenciája. Innen nézve máris a felhasználói élmény bajnokának tűnik a Google, aki a gyártók gonosz marketing trükkjeit megkerülve juttatja el szolgáltatásait eredeti formájukban minden Androidos mobilra.

Nem kételkedek benne, hogy a felhasználói élmény kiemelten fontos a Google számára. Azonban ahogy a bejegyzés elején írtam, a Google valószínűleg egyre inkább afelé mozdul, hogy lassan pénzt is lásson az Android fejlesztésébe ölt sokmillió dollárból. Miért fontosak ehhez a Google szolgáltatások? Jövő héten ezzel folytatom.

Ha szeretnél még bővebben olvasni az Android “bezáródásáról” az Ars Technica nagyon részletes cikkét javaslom, valamint a HWSW remek írását a témában.

Oszd meg bátran: Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail this to someone

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.