A crowdtesting nem közösségi tesztelés

Újabban többször is találkoztam a “közösségi tesztelés” kifejezéssel. Nálunk is felmerült mint a crowdtesting lehetséges fordítása még a tervezési szakaszban, de egyből el is vetettük. Marketingesként fájt érte a szívem, hiszen remekül csengene, de sajnos félrevezető lett volna, így mennie kellett. Olvasd el, szerintünk miért nem közösségi tesztelés a crowdtesting!

Mikor a Testbirds-öt tavaly elindítottuk Magyarországon, nagyon sokat gondolkoztunk, hogyan is fordíthatnánk le módszerünk nevét. Crowdtesting. Nézegettük a kifejezést, játszottunk a lehetőségekkel. A crowd magyar fordítása tömeg, ami szerencsétlenül egybeesik a súlyra is használt kifejezéssel, így ha a teszteléssel kombináljuk, teljesen félreviszi az értelmezést. Mi a tömeg a mi értelmezésünkben? Sok ember. Szinonimák a szótár szerint: embertömeg, sokadalom, népsokaság, emberáradat, sokaság, csődület, tumultus. Egyik sem túl fülbemászó, sőt a többségükhöz negatív konnotáció társul: valami szervezetlen, hömpölygő, veszélyes csoportosulásra asszociálunk hallatukra. Végül feladtuk a harcot a fordítással, és belenyugodtunk, hogy angolul hagyjuk a kifejezést, így próbáljuk megismertetni a magyar közönséggel.

A tömeg fogalmához negatív asszociációk társulnak, így elvetettük.

Közösségi minden

Pedig több irányból is arra a következtetésre lehet jutni, hogy a közösségi tesztelés a megfelelő fordítás – még jól is hangzik! Az open source fejlesztések közösségi szellemű együttműködése (pl. Mozilla), közös hibakeresése és bejelentése valóban a crowdtesting egyik formája. Másrészt a közösségi hálózatok ma mindent átszőnek az interneten: jellemzően ott is magánemberek vannak jelen nagy számban, így logikusnak tűnik innen átemelni a kifejezést. A közösségi dolgok ma mind nagyon menők, így miért pont a crowdtestingre ne akasztanánk rá ezt a jelzőt?

 

Azonban a crowdtesting átfogóbb fogalom mint a közösségi tesztelés: a felhasználási terület dönti el, hasznos-e a közösségi jelleg megjelenése. Elsőre meglepő, de a crowdtesting mögött álló filozófia alapvetően egyáltalán nem a közösségi munkára épül. Sőt az számos esetben káros lehetne a végeredményre: különösen igaz ez a felhasználói élmény (UX) kapcsán végzett kutatásokra. James Surowiecki remek könyve, a “A tömeg bölcsessége” (Wisdom of the Crowd) – amely még a crowdsourcing fogalmának kitalálása előtt született – olyan alapelveket fektet le, amelyeket meglétére mi is nagy hangsúlyt helyezünk tesztjeink kialakításánál.

…a függetlenség: fontos, hogy a crowd tagjai anélkül formáljanak véleményt, hogy egymást befolyásolnák. A csoportnyomás komolyan torzítja az eredményeket – elhomályosítja a tömeg bölcsességét.

Ezek egyike a függetlenség: fontos, hogy a crowd tagjai anélkül formáljanak véleményt, hogy egymást befolyásolnák. A csoportnyomás komolyan torzítja az eredményeket – elhomályosítja a tömeg bölcsességét. Ha kicsit elmerülünk a közösségi oldalak világában, gyorsan rájöhetünk, hogy a csoportnyomás és véleményvezérek erős befolyása szinte mindenhol megjelenik. Éppen ezért mi egymástól teljesen független tesztelők visszajelzéseit gyűjtjük össze és alapos elemzés során összesítjük azokat. Nincs közösség, nincs közösségi jelleg, hiszen az csökkentené a tesztelők függetlenségét, önálló, befolyástól mentes vélemény alkotását, és így a végeredményt is megkérdőjelezné. Egész máshogy formálunk véleményt mások előtt, mintha azt bizalmasan csak a kutatóval osztjuk meg.

Hibakeresésnél, ahol nem a tesztelők véleményére vagyunk kíváncsiak, hanem bugokra vadásznak a résztvevők, már lehet hasznos a közösségi vonal megjelenése, de ez is a felhasználási terület függvénye. Jellemzően mi ezeknél a teszteknél is arra törekszünk, hogy tesztelőink minél természetesebb, valósabb módon fedezzék fel az alkalmazásokat, így ezt “magányosan” teszik – hiszen a legtöbben így használjuk a szoftvereket és a webet. Ezzel ellentétben bizonyos, kollaborációra épülő alkalmazásokat nem is lehetne közösségi munka nélkül életszerűen tesztelni, így ott pont annak jelenléte teszi valóság-közelivé a tesztelést.

Az, hogy a tesztelők egymástól teljesen függetlenül dolgozzanak-e, bizalmi kérdés is lehet. Amennyiben a konkrét fizetségért vesznek részt az emberek a munkában, nem pedig valami kevésbé megfogható céllal – elismerés, elégedettség érzés, kreatív energiák levezetése –  felmerülhet egymás munkájának másolása, hogy minél gyorsabban elkészüljenek: ez biztosan azzal zárható ki, ha egyáltalán nincs kapcsolat a tesztelők között a feladat végzése során. Természetesen esetenként változó, hogy van-e más módszer a csalások kizárására (pl. csak az kap pénzt, aki elsőnek jelent be egy hibát), vagy emiatt is szükséges minden közösségi jelleg kizárása. A crowd nagy többsége magától is teljesen betartja a sikeres működéséhez szükséges normákat, de mikor megalkotunk egy rendszert, mindig gondolni kell a potyautasok kiszűrésére.

Arról, hogy szükség van-e közösségi elemre egy tesztben, mindig egyedileg kell döntést hozni – az, hogy egy munkában sokan vesznek részt, még nem jelenti azt, hogy közösségről beszélünk.

Crowdsourcing: filozófia, nem módszertan

A crowdsourcing tágabban értelmezett területén számos olyan lehetőséget látok, ahol a kollaboratív vagy közösségi munka komoly előnyökkel kecsegtet a végeredmény szempontjából. Azonban mindig komoly megfontolást igényel, hogy produktív-e ennek bevezetése: míg a közös munka egy oldalról új kreatív energiákat hozhat egy folyamatba, más oldalról csökkenti a résztvevők függetlenségét, az őszinte vélemény-nyilvánítás és a meglepő ötletek eltűnésének irányába hat. Fontos leszögeznünk, hogy a crowdsourcing filozófiájából semmiképpen nem következik egyértelműen a közösségi jelleg. A crowdsourcing lényege, hogy a szervezet kitárja kapuit, hogy igénybe vegye a modern kommunikációs vívmányok által összekötött világunkban szétszórva található emberek képességeit, valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe: hogy ez verseny, közösségi munka, vagy független munka formájában történik már a felhasználási területtől függ.

A közösségi tesztelésnek szintén van létjogosultsága, de csupán a crowdtesting egyik területe lehet, semmiképpen nem rakható egyenlőségjel a két fogalom közé. Így aztán kénytelenek voltunk elvetni ezt a fordítást, legyen bármilyen megkapó is.

Oszd meg bátran: Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail this to someone

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.